Miért nehezebb nyáron az autista gyerekeknek?

Az óvodába és az iskolába járás megszokott rutinja megszűnik, ilyenkor hirtelen minden bizonytalanná és kiszámíthatatlanná válik. Ha reggel nem kelt fel Anya vagy Apa, akkor vajon meddig fogok aludni? Ha nem kell rögtön elkezdenem öltözni és készülődni, akkor mit kell csinálnom? Ha nem megyünk óvodába, vagy iskolába, akkor mit fogok csinálni egész nap? Milyen nap van ma? És mikor lesz vége? És meddig tart ez az egész? Visszamegyünk még valaha az óvodába/iskolába? Mivel töltsem ki ezt a rengeteg időt? Csupa olyan kérdés, ami egy olyan gyereknek, aki egyébként nehezen tud elképzelni jövőbeli eseményeket, nehezen tudja megszervezni magának az önálló játékot, nehezen tud változtatni a bevált rutinjain és nehezen érti az új elvárásokat, rettentő megterhelő és stresszes lehet. Az új helyzettel járó stresszt persze lehet, hogy ki lehet bírni egy ideig (van, aki kibírja), de milyen áron? És ha néhány nap után mégis kimerülnek a tartalékok? Vagy ha szeptemberre az ember még jobban elfárad, mint amennyire júniusban fáradt volt? 

Szülőként is jó lenne ilyenkor kicsit lazítani, de könnyen belátható, hogy akkor lesz az egész családnak stresszmentes a nyara, ha az autista családtag számára is sztreszmentessé tesszük.

De hogyan tehetjük stresszmentessé a nyarat?

Az első és legfontosabb dolog, hogy próbáljunk meg minél több struktúrát és kiszámíthatóságot vinni a nyári napokba is. Tervezzük meg előre, hogy az otthon töltött lazulós napokon mivel is fogja tudni eltölteni a napot az autista gyerekünk. Keressünk fix pontokat (pl. az étkezések, vagy egy-egy közös játék, program) és építsük e köré a napirendünket! Legyen valamilyen program délelőtt és délután is. (Ehhez persze nem kell mindig elmenni otthonról, sőt!) 

A legfontosabb, mindezt vizuálisan is jelezzük a gyereknek! Ha eddig nem használtunk vizuális (tárgyas, vagy képes napirendet), itt az ideje belevágni, legalább a nap egy részében. Érdemes azt az időszakot (vagy időszakokat) választani, ami a legstresszesebb szokott lenni (pl. a reggel és az este). 

Ugyanilyen fontos a napi ritmuson túl a heti, vagy/és a havi ritmust is jelezni. Ha gyerekünk érti, készítsünk neki hetirendet, nyári előrejelző (2,5 havi :)) táblát, vagy naptárat. Jelezzünk minden programot, ami tudható. Rutinos gyerekeknél már az sem okoz problémát, ha végül mégsem aznap megyünk a strandra (mert mondjuk esik az eső), hanem együtt áttesszük az ezt jelölő képet egy várhatóan derültebb napra.

A napirend- és hetirend használatról már írtam korábban itt.

Az otthoni szabadidő eltöltéséhez hasznos eszköz lehet egy játszós doboz, amiben mindig az adott játikidőre bekészítjük azokat a játékokat, melyekből a gyerek választhat. Aki a képeket is érti, annak készíthetünk a játékok képével egy játékválasztót is, de fonos, hogy egyszerre ne legyen rajta túl sok elem. Ha gyermekünk igényli a változatosságot, akkor legyenek más játékok elárhetőek délelőt és délután, vagy egyik és másik nap. 

Kinevezhetünk a héten különböző tematikájú napokat is. Lehet pl. hétfő az olvasós nap, kedd a kézműveskedős, szerda a parkba menős, csütörtök a közös mozizós, péntek a táncolós stb. Legyünk kreatívak! (És jelezzük előre!) 

Mivel tudjuk, hogy az autista gyerekek nagy részének nehéz a struktúrálatlan szabadidő eltöltése, így nyugodtan tervezzünk nyárra is kötött feladathelyzeteket! Ez lehet valami közös, előre tervezett (és jelzett) kézműveskedés, vagy olvasás, de önálló feladatmegoldás, vagy tanulás is.

Sok gyereknek stresszes lehet, ha mindig valahova menni kell (ahol tömeg van, zaj van stb.), szívesebben pancsolna otthon a kádban, vagy az erkélyen. Mások kifejezetten igénylik, hogy legyen lángos, fagyi és sok strandolás. Fontos, hogy figyeljünk a gyerekünk igényeire és tartsuk azt tiszteletben, akármennyire is eltér pl. a többi családtag igényeitől. Sok családban működő megoldás, hogy az autista gyerekkel az egyik szülő, míg a testvérrel, vagy testvérekkel a másik szülő tervez programot.

Ha elutazunk

Ha több napra elutazunk (nyaralni, vagy pl. rokonokhoz), akkor egy a napok számolását segítő eszközt is bevezethetünk. Ennek egyik formája, mikor annak a helynek a képét ahova készülünk már előre megmutathatjuk a gyereknek, majd amikor odaérünk annyi példányban kitesszük a falra (szekrényre, hűtőre stb.) ahány napot ott leszünk. Aztán minden nap (vagy reggel, vagy este) leveszünk belőle közösen egyet, ezzel jelezve az idő múlását.

Természetesen a nyaralásokra is érdemes ugyanolyan struktúrával készülni, mint otthon. Legyen a gyereknek napirendje (vagy mobil napirendje) és hetirendje a helyi programok képével (ez sokszor nagy előre készülést igényel a szülőktől, de a befektetett munka többszörösen megtérül)! És természetesen vigyük a folyamatábrákat, ha pedig használ a gyerek, akkor a kommunikációs füzetét is (a megfelelő képekkel feltöltve). Ne maradjanak otthon a kedvenc játékok és a megnyugtatást segítő tárgyak sem!

Természetesen érdemes magunkkal vinni többféle játékot, itt az oldalon is található pár letölthető változat.

Mit csináljunk az utazás közben?

Ha olyan járművel megyünk (pl. repülő), amit a gyerek még nem ismer, érdmes őt erre is (vizuálisan) felkészíteni. Ha kis "repülős" könyvet készítünk a reptérrel, viselkedéssel, célállomással stb, azt az útra is magával viheti és nézegetheti.

Nehéz lehet az is, hogy egy-egy hosszabb úton lekössük a gyereket, erre is érdemes előre készülni. Legyen a tarsolyunkban egy-két új és érdekes játék. Ez lehet akár egy papírdoboz kis lyukakkal, amibe kölesgolyót dobálhat, vagy apróra vágott szívószál darabok, de vehetünk bolti játékot is. Sok gyereknél beválnak az interaktív mesekönyvek (mágneses, vagy tépőzáras), a matricázós füzetek, autóban az ablakra ragasztható tapadókorongos figurák, vagy a közlekedési BINGO játék, ahol ki kell húzni azt az elemet, amit már láttunk az úton. Ehhez készítettem egy letölthető és szétvágva használható változatot.

Stresszmentes, pihenős, feltöltődős nyarat mindenkinek!