Autizmus tudástár

2,5 éves korra egy gyereknek minimum 60 szavas szókinccsel kell rendelkeznie. Vannak persze gyorsabban és lassabban fejlődő kisgyerekek, de ha ez a szám nincs meg, akkor mindenképp érdemes felkeresni egy szakembert.

Látatlanban senki nem fogja tudni megmondani egy kisgyerekről, hogy autista-e, ehhez alapos kivizsgálás szükséges. Ráadásul nincs egyetlen olyan viselkedés, vagy jellemző sem, ami csak az autista emberekre jellemző és olyan sem, amivel biztosan kizárható az autizmus. De a problémákkal mindenképp érdemes felkeresni egy szakembert, aki segít abban, hogy hogyan tovább.

Ha egy gyerek autista (még ha nem is olyan látványos az átlagtól való eltérés), az azt jeleti, hogy másképp gondolkodik, vagyis más hozzáállásra, plusz segítségre lesz szüksége a nap 24 órájában. Igaz, hogy autizmus diagnózissal nem fogja minden intézmény tárt karokkal fogadni, de ahova felveszik, ott szülőként joggal várhatjuk el, hogy megfelelő bánásmódban részesüljön.

Minden gyerek másképp viselkedik azzal, akivel a legtöbbet van együtt (aki többnyire az anyukája), mint másokkal. Különösen így van ez az autista gyerekek esetében. Ez nagyrészt azért van, mert míg más környezetben (olykor elképesztő nagy erőfeszítéssel) igyekszik "jól" viselkedni, addig otthonra már nem marad ereje. Ráadásul a szüleivel biztonságban érzi magát.

Ezekkel a kérdésekkel érdemes felkeresni a tanácsadást. Az elérhető juttatásokat igyekszem itt a honlapon is összegyűjteni, de a terápiák ügyében sok egyéni szempontot is mérlegelni kell. A legfontosabb, hogy egy autista gyereknek elsősorban autizmus-specifikus fejlesztésre van szüksége.

Ha egy gyereknél felmerül az autizmusban való érintettség, akkor minél előbb el kell kezdeni a fejlesztést, akár már a diagnózis előtt is, hogy ne veszítsünk értékes időt. Ilyen esetben mindenképp autizmushoz értő szakembert érdemes keresni, hiszen az autizmus-specifikus gyógypedagógiai fejlesztés senkinek sem árt, tehát, ha kiderül, hogy mégsem autizmusról van szó, akkor is segíti majd a fejlődését. A mozgásos terápia (TSMT, DSZIT, alapozó torna, úszás, lovaglás, masszázs stb.) ilyen esetekben nem elég. 

A PDA (kóros elváráskerülés) az autizmuson belüli kategória, mely újabban vált ismertté Magyarországon. Külön BNO kódja nincs, tehát PDA diagnózist senki nem kap. Sok (nem PDA-s) autista gyerekre is igaz, hogy kevésbé reagálnak a kérésekre, utasításokra és úgy tűnik, legkevésbé sem igyekeznek megfelelni a külső elvárásoknak. Ez az autizmus természetéből adódik. Vannak azonban gyerekek, akiknél ez az elváráskerülés az autizmushoz képest is extra mértékű, ilyenkor valóban érdemes használni a PDA-ról való tudást is az ő megsegítésükben.